Ökoiskola

 

Hogyan lett ökoiskola a Brassó?


 A Brassó Utcai Általános Iskola 2010 májusában  az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi  és Vízügyi Minisztérium közös pályázatán elnyerte az Ökoiskola címet. Az Ökoiskola cím 3 évre szól. Ezen idő alatt a pályázatban vállalt feladatokat teljesítenünk és dokumentálnunk kell.  Miért is gondolta iskolánk vezetősége, hogy pályázik az Ökoiskola cím elnyerésére és csatlakozik a Magyarországi Ökoiskola Hálózathoz ? Lássuk az előzményeket!
 Korunk egyik legjelentősebb problémája és feladata a környezetvédelem. Az utóbbi években egyre többször halljuk a figyelmeztetést: “Óvjuk környezetünket!”, és egyre többször hívják fel figyelmünket a környezetszennyezés beláthatatlan következményeire. Óriási  felelősség hárul  a pedagógus társadalomra e problémával kapcsolatban. Hogyan lehet a gyerekeket felelősen gondolkodó, felelősen cselekvő felnőttekké nevelni? A kérdésre számtalan jó ötlet, program, oktatási programcsomag stb. született, melyeket a különféle médiák által elérhetünk, adaptálhatunk.
 A Brassó Utcai Általános Iskola tanári kollektívája mindig is környezettudatos nevelést valósított meg. Pedagógusaink „ökoszellemiségü” attitűdje, a gyermekek számára példaértékű és egy életre meghatározó.   Úgy gondoltuk, hogy ez az ökoszellemiség tudatosabbá válik, ha csatlakozunk az Ökoiskola Hálózathoz. 2013-ban  sikerült megújítanunk a címet és 2018-ban elnyertük a megtisztelő Örökös Ökoiskola címet.

 

Ökoiskolai  program elismerés

 

Mi is az az ökoiskola?

 

Ökoiskola hírmondó

- 2022. 6. szám
- 2021. 5. szám
- 2021. 4. szám
- 2021. 3. szám
- 2020. 2. szám
- 2020. 1. szám

 

Munkatervek

- 2021-2022
2020-2021
2019-2020

 

Félévi beszámolók

- 2021-2022
- 2020-2021
- 2019-2020

 

Év végi beszámolók

- 2020-2021
- 2019-2020
- 2018-2019

 

Mit jelent a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság egy rendszer hosszú távú fennmaradást biztosító kialakítását jelenti. A fenntarthatóság legelterjedtebb meghatározását 1987-ben az ún. Brundtland Bizottság fogalmazta meg: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére és életstílusuk megválasztására való képességét." (Brundtland jelentés, 1987)

Az ENSZ bizottság ezzel a meghatározással hangsúlyozza a fenntarthatóság koncepciójához kapcsolódó, nemzedéken belüli és nemzedékek közötti igazságosságot: egyrészt a jelenleg élő generációk közötti elosztást, a világ északi és déli felén élő emberek közötti elosztás kiegyenlítését. Másrészt a ma élő és a jövőbeni nemzedékek közötti egyensúlyt, vagyis azt a kötelességet, hogy gyermekeink és unokáink érdekében mindent megtegyünk a környezet és a társadalom stabilitásának fenntartásáért.

"Úgy fogyasztani, hogy fogyasztást pótolni lehessen"
Ha a különböző nyelvekben megfigyeljük "fenntarthatóság" szót és jelentését, érdekes eredményeket kapunk. A "Nachhaltigkeit" német szó a következőt jelenti: "Úgy fogyasztani, hogy azt pótolni lehessen", míg a többi nyelvben, például a franciában és a szlovénban nagyobb hangsúlyt lap a "tartósság" vagy a "teherbírás". Az angol „Sustainability" szó annyit jelent, mint "alulról megtámasztani" vagy " a fejlődést fenntartani".

A fenntarthatóság története
A fenntarthatóság gondolatát már a 18. sz. elején megfogalmazták az erdőgazdaságban. Hans Carl von Carlowitz már 1713-ban ír az erdők "fenntartható hasznosításáról", amely szerint hosszú távon csak annyit lehet elvenni az erdőből, amennyi újra tud nőni.

Nagyobb népszerűségre és politikai figyelemre a fogalom csak az 1970-es évek környezetvédelmi mozgalmának kezdetén tesz szert, ennek következménye, hogy Európában környezetvédelmi minisztériumokat hoznak létre (pl. Ausztriában 1971-ben), és nagy környezetvédelmi civil szervezeteket alapítanak (Pl. Global 2000 1982 augusztusában). 1972-ben tartják Stockholmban az első környezetvédelmi világkonferenciát, 1992-ben pedig Rio de Janeiróban a "környezetről és fejlesztésről" szóló, sikeres ENSZ-konferenciát.

Európában 2001-ben fogadták el és 2006-ban dolgozták át az európai fenntarthatósági stratégiát. Ausztria 2002 óta rendelkezik saját fenntarthatósági stratégiával.

A fenntarthatóság három dimenziója
A fenntarthatóság három szinten mutatkozik meg: a környezeti dimenzióban (környezet), a gazdasági dimenzióban (gazdaság) és a társadalmi dimenzióban (társadalom). A fenntarthatóságot gyakran oszloppal modellezik. Ez a modell azt sugallja, hogy az oszlopok zárt szférák, ami a valóságban általában nem így van. A "fenntarthatósági háromszög" megoldja ezt a problémát, mivel megmutatja, hogy a fenntarthatóság egyes dimenziói egymással kapcsolatban állnak.

A tudományos vitában felbukkan a fenntarthatóság negyedik dimenziója, amelyet részben "kultúrának", részben intézményi dimenziónak tekintenek - a kormányzás és politikai irányítási rendszerek értelmében.

Forrás

 

Öko versíró pályázat legszebb versei

 

Cikkek, tanulmányok a fenntarthatóság témakörében

- 0 hulladékosok 10 pontja

- Komposztálási alapok

- Sivatagosodás és pusztító árvízek várnak ránk ha nem cselekszünk

Az állatok világnapja

Az Amazonas jövője

Húsfogyasztás és ami mögötte van

Téli madáretetés

Újrahasznosítás

Zöld gondolkodás a négy fal között

Ezt tudnod kell!

Tengerszint emelkedés

 

 

Képek ökoiskolánk életéből  

 

 

 

 

   -Madarász óra a
   Pestszentlőrinci kiserdőben

     -„Bogárháton” óra
   Ismerkedés a bogarakkal

 

 

 

 

   -Madarász tábor a Pilisben

 

 

   -Hargita futás

 

 

   -Sülnek a kenyerek a
   Brassó kemencéjében

 

   -„Egészséghét”
   Plakát kiállítás